Bemutatkozás

A nevem Kristóf Enikő (aka Rahoviczki Enikő), és 22 éves vagyok.
Az írás kamaszkoromtól fogva fontos szerepet tölt be, hiszen minden érzésemet itt élhetem ki. Valahol gyógyító hatása is van, mert segít feldolgozni a traumáimat. Volt egy időszak az életemben, amikor csak a szerepjátékozásban találtam meg mindazt, amire vágytam. Nos, ez nekem mára kevés.
Mostanság kezdtem el Wattpad-re felrakni a regénykezdeményemet, amit beláttam, hogy hiba volt. Van rajta mit javítani. Mivel az a történetem közel áll hozzám, ezért talonba tettem és a háttérben akarok rajta dolgozni. 
Legújabb történetem a Mintaférfi, amit az oldalon is olvasható!

Egyszer remélem, hogy sikerül befutott íróvá válnom, viszont nem a pénz és a hírnév mozgat, ami manapság trendi. 
Jómagam nem szórakoztatni szeretnék, hanem elgondolkodtatni, megbotránkoztatni és meg akarom ölni az amerikai álmot, az illúziókat. 
Az egyik leglenézettebb zsánerben próbálok írni, ami az erotikus zsáner. Lelkes kezdőként gyakran kísérletezek mit mivel lehetne kombinálni, viszont legjobban a thriller, horror és az urban fantasy elemek tetszenek. Szerencsére a horrornál odáig nem jutottam el, hogy gore szexet írjak. Talán ahhoz sokat kellene innom.

Az íráson kívül szeretem két pofával zabálni a trash tartalmakat. Sajnos előfordul, hogy mélyre nyúlok a pöcegödörben, így a szórakozás helyett az idegbajt kapom meg. Ez nemcsak a könyvekre, történetekre igaz, hanem mindenre, ami az interneten fellelhető: Youtube-trash, filmek, zenék... Tényleg minden.

Az oldal alapkoncepciója, hogy fejlődni szeretnék írás terén és meg akarom osztani veletek a gondolataimat. Bele is vágtam bizakodva a blogba, hátha a kritikaírás kellően motivál az olvasásra, illetve az írásra.

Nyugodtan írhat bárki, ha véleményezésre van szükség. Eléggé nyers vagyok, ám a személyeskedést mindig kerülöm. Az írót sosem sértegetem! Ezt kiemelem, mert vannak, akik szenzitívebbek és rosszabbul kezelik a stílusomat.

Link a kritikához kapcsolódó információkhoz:
RRB - KRITIKA ÉS EGYÉB INFÓK

Mellesleg, tudok azonosulni ezzel az érzéssel, hiszen rossz az, amikor sorra bukkannak fel a hibák a történetedben. Én legalább is úgy érzem, hogy el lett tolva az egész, és fel kellene gyújtani a gépemmel együtt a történetemet, majd a vázlatfüzetemet utána dobni. Persze, ott a másik véglet is, amikor olyan, mintha a lelkedet bántanák, és harcolni akarsz az igazadért, kiállni magadért.
Az érzéseim kontrollálását nekem is tanulnom kell, mert olykor totálisan a padlóra küldenek egyes szavak, mondatok.

Úgy vélem, ennyi tökéletesen megfelel kezdésnek.

Kellemes időtöltést!